2013-ban éreztem úgy, hogy sürgős változásra van szükségem. Akkor számomra az tűnt a legjobb döntésnek, ha egyszerűen minden 180 fokos fordulatot vesz: új környezet, új emberek, új lehetőségek. Konkrét elképzelésekkel nyújtottam be a pályázatom az ÖDÉ-nél és reménykedtem, hogy terveim megvalósulnak. Mai napig hálás vagyok Istennek, hogy egyengette az utamat Kárpátaljáról. Biztosan állíthatom, ez volt életem legjobb döntése, a legmeghatározóbb és legszebb éve.
A Halacska Református Óvodában kaptam szolgálati helyet, Budapesten. A legszuperebb csoportban, a Csillagban. Remek emberekkel dolgozhattam együtt, minden nap egy igazi élmény volt a gyerekekkel eltöltött idő. Sok új embert ismertem meg az év során, sok barátra tettem szert, akikkel mai napig is tartom a kapcsolatot.
Csak remélni tudom, hogy hasznos segítség voltam azon a helyen, ahol szolgáltam. Ezt leginkább azok az emberek tudnák megerősíteni, akikkel dolgoztam, de ami még emellett fontos a számomra, hogy én magam is sokat profitáltam ebből az évből. Drasztikus személyiségfejlődésen mentem keresztül, amely során bátrabb, erősebb, kiegyensúlyozottabb és öntudatosabb lettem.
Az EVS projektem befejeztével ismét lehetőségem nyílt egy önkéntes év elkezdésére Németországban, Düsseldorfban. Ez újabb hatalmas fordulatot jelentett az életemben. Számomra idegen kultúra, idegen nyelv, idegen emberek és a szakmámtól meglehetősen eltérő munkaterület. Gyógypedagógiai kisegítőként kísértem és kísérem máig különböző fogyatékkal élő fiatal felnőttek mindennapjait. Immár két éve vagyok része hivatalosan a munkatársi kollektívának. A kollégák szakszerű hozzáállása, valamint módszerei meggyőzőleg és lelkesítően hatottak rám. Ezért úgy döntöttem, hogy tovább képzem magam a gyógypedagógia területén.
A Budapesten töltött évem segített abban, hogy lendületet kapjon az életem, célokat és ezzel együtt sikereket adott. Köszönettel tartozom azoknak az embereknek, akik ezt lehetővé tették és támogattak.
