Az Uruguay-i önkéntes szolgálat programja egy nagyobb lélegzetvételű olasz projekt keretében jött létre, az olasz Valdens Diakónia szervezésében. Ebben a projektben más programországok is szerepelnek, mint India illetve Argentína. Itt is szolgálnak magyar önkéntesek.
A program neve: „Change! ¡Cambia! – Management and training tools for international volunteering” (Szervezői és képzési eszközök a nemzetközi önkéntesség számára)
Az indiai program: Student Christian Movement of India (SCMI). Ez a program diákoknak szól, és komoly keresztény háttérrel rendelkezik. Célja, hogy a diákok közötti keresztény közösséget építse és a keresztény hitet átültesse a gyakorlatba tanárok és végzett diákok segítségével.
Mi a feladatod, mint önkéntes?
A szervezet hivatalos neve Fundación Pablo de Tarso – Obra Ecuménica Barrio Borro. Obra ecuménica, amely egy több vallás, egyház által finanszírozott szervezet. A „Barrio Borro” pedig Montevideo egyik szegénynegyedének a neve, ami a helyi gettó, az egyik legveszélyesebb környék.
A szervezet több projekttel is foglalkozik, ezek közül, amikbe nekünk is belátásunk van az a SOCAT, Centro Juvenil- Centro de estudios- FBP, Aulas, és a Club de ninos.
SOCAT – egy szociális osztálynak felel meg, ahol a rászoruló családoknak adnak támogatást. Családlátogatásokat tartanak, segítenek a segélyek igénylésében, átbeszélik az egyes családok lehetőségeit.
Club de ninos – A legfiatalabbak számára biztosítanak délutáni tevékenységeket, kb. 12 éves korig.
Centro de estudios – Itt a tanulásban nyújtanak segítséget, korrepetálnak, tanulnak a fiatalokkal, segítenek a vizsgákra való felkészülésben.
Centro Juvenil – A tinédzserek nem a megszokott iskolarendszerű oktatása, ami azt jelenti, hogy nem egész nap az iskolapadban ülve tanulják a matematikát, történelmet, stb., hanem gyakorlatiasabb órákon vesznek részt
Így például gasztronómia órán, ahol sütnek- főznek; zeneórán, ahol hatalmas dobokon játszanak; és Huerta-n, azaz kertészeten, ahol az iskola kis kertjében tanulnak termeszteni.
Ezen felül vannak még tematikus óráik is, ahol igyekeznek nekik a legfontosabb dolgokat megtanítani. (Szexuális felvilágosítás, nemek közötti egyenlőség tudatosítása, stb.)
Aulas – Ez már jobban megfelel az iskolarendszerű oktatásnak. A cél a tanulmányaikat valamilyen okból korábban félbehagyó diákok felzárkóztatása, hogy lehetőségük legyen a későbbiekben végzettség megszerzésére, esetleg tanulmányaik folytatására.
FPB- Formación Profesional Básica- Lényegében egy otthoni OKJ-s képzésnek felel meg. Idén szépségápolási tanfolyam indul, fodrászattal, manikűrrel és bőrápolási képzéssel. A szakmai tárgyak mellett az alap tárgyakat (történelem, matematika, idegen nyelv, irodalom és informatika) is tanulják, viszont úgy, hogy azok kapcsolatban legyenek a szépségápolás témakörével. Személy szerint én ebben a projektben veszek részt márciustól.
Azt, hogy melyik önkéntes melyik részre van beosztva egy tájékoztató és egy megbeszélés előzi meg, így mindenki elmondhatja, hogy mire számít, mit vár ettől a tapasztalattól, és hogy hol tudja magát elképzelni. Ezeket figyelembe véve szabják meg, hogy ki mikor és hol dolgozik, betartva a szerződésben feltüntetett óraszámot is.
Jómagam és a másik két olasz önkéntes társam november végén érkeztünk Montevideóba. Uruguayban földrajzi helyzetéből adódóan is másképp van az iskolai tanév, pontosabban márciustól decemberig.
Tippek:
Aki utazni szeretne, az mindenképpen spóroljon előre, mert Dél-Amerika, főként Argentína és Uruguay a tévhittel ellentétben nagyon drágák!
Elkísértük őket a strandra, Montevideónak 22km-es partszakasza határos a Rio de la Plata-val, vagy a suliban szervezünk nekik programot, mint például filmnézés, zenehallgatás, pingpong, foci, kosárlabda vagy most lesz vízi csata vízibombákkal.
Ezen kívül hetenként volt egy alkalom, amikor valami különlegesebbel készültünk:
Minden nap fontos része, hogy együtt ebédelünk a diákokkal. Beszélgetünk és az étkezést is felhasználjuk a kapcsolatteremtésre velük. Ezen kívül oktatási szerepe is van, hiszen be kell tartaniuk bizonyos „illemszabályokat és segíteniük kell a takarításban.
Mivel az egész munka a kapcsolatépítésről szól, ezért fontos, hogy az önkéntesek beszéljenek spanyolul, vagy ha nem is beszélnek folyékonyan, de merjék használni a meglevő tudásukat. A szegénynegyedben nem várhatja el senki, hogy majd angolul tud kommunikálni.
Milyen a hitélet?
Uruguay ilyen szempontból egy igen érdekes hely, személy szerint nem tudtam róla, hogy ilyen létezik. Itt úgy mondják, hogy „laiko”. Mit is takar ez?
A szállásunkon, ami a metodista templom hátsó épülete, megismerkedtünk a lelkésszel, Nicolasszal, aki előszeretettel invitál minket a különböző templomi programokra (zeneóra, színházi kurzus, karácsonyi ünnepség, stb.).
Mint korábban említettem az Obra egy több különböző vallási szervezet által finanszírozott program. Bár ezt a tényt az intézmény falain belül egyáltalán nem érezni (pl. hittanóra sincs), a korábban említett „laiko” gyakorlata miatt.
Vannak magyar kapcsolataid is?
A múlt héten felkerestem a helyi magyar szervezetet (Club Húngaro), hogy kicsit beszélgessek magyarul is, és megismerkedjek új emberekkel. Végül rájöttem, hogy többnyire nem beszélnek magyarul. A szervezetet a sok éve ideérkező magyarok alapították, és napjainkban a tagok főként az ők leszármazottjaik, akik már itt születtek, így a nyelvet már csak kisebb nagyobb sikerrel sajátították el. Nem úgy a magyar néptáncot, amit egész magas szinten űznek (magyarul énekelve). A beszélgetés során kiderült, hogy minden évben érkezik valaki Magyarországról, hogy nyelvet és táncot tanítson.
Milyen a kultúra? / Mi lepett meg legjobban?
A legelső dolog, ami eszembe jut, az a maté tea fogyasztás hagyománya. Mindenkit a kis matés „bombilla”-val, avagy pohárkával és a termosszal a hóna alatt látsz reggel-délben-este. Ezt egy közösségi programnak fogják fel. Munkahelyen megbeszélés közben, a parkban, a távolsági buszon, mindenhol… leülnek beszélgetni és közben körbeadják a matét. Ebből adódóan a legtipikusabb sérülések, amiket a kórházakban ellátnak, azok az égési sérülések, melyet a termoszból kiboruló, kicsöppenő, kiömlő forró víz okoz.
Dél-Amerika, de mégsem. Szokták mondani, hogy ez a migránsok országa és ez teljes mértékben érthető és érezhető is, már csak ha a történelmét figyeljük is. Hiszen induljunk ki abból, hogy spanyol gyarmat volt, majd a világháborúk idején rengeteg európai menekült ide.
Gasztronómia: a „Dulce de leche” az itteni verzió, ami a karamellhez hasonlít, csak kevésbé tömény, tipikus helyi édesség, ez olyan, mint a magyaroknak a paprika. A „carne asado”. Lényegében tűznél sütött, grillezett marhahús. Ami meglepő, hogy akár a ház előtt a járdán, vagy az út szélén is gond nélkül elkezdenek tüzet rakni, hogy elkészítsék ezt az ételt, ünnepekkor mindenki kint van az utcán.
Nehéz volt összeegyeztetni a karácsonyt a napközbeni 35 fokos hőmérséklettel, a műanyag karácsonyfákkal, meg a Jingle Bells-szel. Decemberben közölték, hogy nyár van és még a Facebook is reklámozta, hogy kezdődhet a nyaralás.
Minden országnak, így Uruguaynak is megvannak a sajátosságai, ha a közlekedésről van szó. A helyi közlekedési forma az „omnibusz” vagy „bondi”, ahogy a helyiek nevezik. Ismertetőjegye, hogy
Természetesen a forgalomban más szereplők is részt vesznek, úgy mint az autók, akik szinte soha nem adnak elsőbbséget a gyalogosnak, sőt még rá is gyorsítanak. Montevideóban a felfestett zebra olyan ritka, mint a fehér holló. Külön meglepődünk, ha elvétve találunk egyet-egyet. Ha valaki át akar kelni az úton, akkor annak a gépjárműveknek szánt lámpákat kell néznie, és abból kilogikáznia, hogy mikor mehet át. De nehogy azt higgyük, hogy ennyiben kimerültek az érdekességek. A nem-helybélieknek egyből szemet szúr, mikor mondjuk, átkelésre várakoznak, hogy szépen komótosan elcsattog előttük egy lovas kocsi a főváros közepén, mely egy nagy szemétkupaccal megrakott kocsit húz maga után. (Valamiből mégiscsak meg kell élni, márpedig a helyiek egy nagy része a „guberálásból”, a szemét újrahasznosításából, újraértelmezéséből, újraértékesítéséből él. )
Ha azt a szót hallom, hogy főváros, akkor természetesen a nyüzsgés, a dugók, a tömeg, a magas épületek és a tömegközlekedési káosz jut először eszembe. Montevideóban se metró, se villamos, se fogaskerekű nem található, sőt mint ahogy korábban említettem, a vonat sem játszik fontos szerepet. A kulturális életet az itthoni, Magyarországi hoz képest kicsit szegényesnek találom.
Brigi önkéntes szolgálata 9 hónapra szól. Az Önkéntes Diakóniai Év programiroda 2017-18-ra is küld egy önkéntest Montevideoba, ugyanerre a szolgálati helyre immár a harmadik alkalommal. Jelentkezés július végéig lehetséges.
