2015 februárjában léptem le a kék Ikarusról Berekfürdőn. Akkor még nem tudtam, hogy ez a lépés mennyire meg fogja változtatni az éltemet.
Balázs barátommal tanakodtunk az ominózus lépés előtt még pár perccel, Berekfürdő felé zötykölődve. Mindketten körülbelül az utolsó pillanatban jelentkeztünk, nem tudtuk mire számíthatunk, nem ismertünk senkit, csak a szkeptikus várakozás volt és a motoszkáló gondolat, hogy ‘húha egy év külföldön!? Megérkezve perceken belül azon kaptam magam, hogy otthon vagyok, azon nyomban megtaláltuk a közös hangot a többi jelentkezővel és elkezdődött életem legnagyobb utazása mind lelkiekben, mind fizikálisan is.
Egy fél évvel később húztam be az AirPort shuttle busz ajtaját Debrecenben, hogy elindultak Eindhovenbe majd onnan megérkezzek a szolgálati helyemre, Amszterdamba, és megkezdődjön az utazásom (amely Józsi szerint nem ország, de azért kicsit az is! ) A Mission House önkéntese lettem, és más önkéntesekkel együtt vetettem bele magam a szolgálatba és a nagyvárosi létbe, a pulzáló és megbabonázó nagyvárosba.
Nyolcan laktunk együtt, hét különböző országból. Hamarosan mindenkinek, így nekem is az első culture shock után meg kellett tanulnunk együtt élni a másik kulturális különbségeivel és egyben együtt csodálkozhattunk rá a sok hasonlóságra is. Ez a hét fantasztikus ember ma a második családom. Ezek az emberi kapcsolatok tették igazán értékessé és egy életre meghatározóvá éltem legfontosabb évét. Soha nem fogom elrejteni a nagy esti beszélgetéseket, utazásokat a barátokkal Rómától, Párizsig. Ebben az évben csodálatos emberek segítettek, hogy megtaláljam önmagam és az lehessek, aki vagyok ma.
Sokakkal dolgoztam, hajléktalanokkal, menekültekkel, matrózokkal, idősekkel.
Az önkéntes szolgálat ébresztett rá arra, hogy milyen sok értékes ember van ezen a világon és milyen sok szeretetet kaptam tőlük. Úgy éreztem meg sem érdemlem azt. Az a csoda, hogy ez kegyelem része a történetemnek; nem azért kapjuk, mert megérdemeljük, nem azért kaptam, mert megérdemeltem.
Biztos vagyok benne, az önkéntes szolgálat ténylegesen életeket változtat meg. Az egyik legfontosabb oktatási rendszeren kívül létező tanulási lehetőség. Életem legjobb döntése volt akkor lelépni a régi kék Ikarusról és belevágni a diakóniai évbe. Szívből kívánom, hogy megannyi fiatalnak lehessen része ilyen meghatározó élményben!
