ÖDE – Önkéntes Diakóniai Év Programiroda | Óriási kaland – Bereczk Eszter
3277
page-template-default,page,page-id-3277,page-child,parent-pageid-3249,ajax_leftright,page_not_loaded,boxed

Óriási kaland – Bereczk Eszter

 

Két évtizede dolgozom emberek között lelkészi és missziós feladatokban. Gazdag szakmai utat járhattam be, amiért Istennek adok hálát! Ahhoz azonban, hogy a feladatokban erős és felkészült legyek nagyban hozzájárult az önkéntes évem, amire éppen 20 évvel ezelőtt jelentkeztem.

Emlékszem az első lépésre. Utolsó éves sárospataki teológa voltam és izgatottan szorongattam a kezemben az ÖDE-s szóróanyagot. Félénken, de elszántan pötyögtem be a megadott budapesti számot az utcai nyilvános telefonba. Nem volt még se mobilom, se internetem, viszont volt önkéntes év, és ami ott várt: a körülményeket legyőző hit, bizalom és elszántság. Amerikába szerettem volna menni, vonzott a kultúra, mert a ’90-es években sok bíztatást kaptam amerikai keresztényektől, ami lelkileg feltöltött és személyes hitre segített. Érthető, hogy ezek után érdekelt a nyelv, a kultúra, a kaland és a kihívás: 12 hónapig önállóan szolgálni a távoli kontinensen. Emlékszem, amikor már minden kész volt az indulásra egy hajnalban arra riadtam: „- normális vagyok? – tényleg el fogok menni Amerikába, egyedül?” Aztán valahonnan belülről jött a válasz: „jó lesz, biztosan jó lesz!” Úgy döntöttem erre a hangra hallgatok és elindultam.

Szolgálati helyem egy farm lett, ahol fogyatékosok között éltem. Óriási kaland volt! A fogyatékkal élők kedvesek voltak és nagyon humorosak. Sokat tanultam abból, hogy megtapasztalni egy fejlett társadalom tiszteletét és türelmét, ahogyan a sérültek felé fordult. Jó volt részese lenni a demokratikus rendszer működésének a gyakorlatban, ahogy az önkétesek és munkatársak egymás között azonos szinten osztották el a feladatokat és a döntéshozatalba, ahol csak lehetett bevonták a sérült társainkat is. Életem első teljes idős szolgálati helyén sokat tanultam feladattartásról, felelősségről, csapatmunkáról és a munkaidő – szabadidő kapcsolatáról. Szakmailag a sérültek gondozásáról, a fogyatékkal élők lehetőségeinek kibontakozgatásáról és arról a hitről és szeretetről, aminek a segítségével a kollégák évtizedek óta igyekszenek kiteljesíteni sérült társaik életét.

Az elmúlt 20 évben az ÖDE szervezésében számos eseményen, rendezvényen és szemináriumon részt vettem, majd néhány hónappal ezelőtt munkatársként is csatlakoztam a szolgálat kötelékéhez. Minezek során jól látszott számomra, hogy az önkéntes program hatékony segítséget nyújt a fiataloknak ahhoz, hogy lelki értelemben gazdagodjanak és közelebb kerüljenek Isten tervéhez. Az önkéntesek személyiségük fejlődésében fontos lépéseket tesznek, és nagyszerű élettapasztalatokra tesznek szert, amivel hazatérve gazdagítják saját szakmai utukat, és közösségük mindennapi életét.

20 éve minden évben sok-sok fiatallal megtörténik az a csoda, amit én átélhettem 20 évvel ezelőtt. Nagy öröm számomra, amikor láthatom, hogyan bontakozik ki erős szakmai és privát személyiségük. Ezért igazán érdemes minden nap munkába indulni!